Állatvilág

Kép

Kép


Kép


Bejelentés madarak ellen elkövetett bűncselekményekről
Kép


Kép

Kép

Kép



Kép

Kép


Kép

Kép



  NÁDI SÁRMÁNY
Kép
Kerüli a települések épületekkel zsúfolt belső részeit. A nem vonuló hazai madarakból és a telelni hozzánk érkező északi egyedekből álló kisebb nagyobb, gyakran más fajokkal vegyes csapatainak feltűnésére falu- és városszéli nádas-bokros gazosokban, madárgyűrűző állomásokon működő etetőknél számíthatunk. Az etető eleségkínálatából elsősorban az apró magvakat és a napraforgót fogyaszthatják, és az itatót is igénybe vehetik.


ÖKÖRSZEM
Kép
Miniatűr termete és egérszerű, bujkáló életmódja miatt a hagyományos etetők közelében többnyire csak alkalmilag és rövid időre jelenik meg. A talajetetőn kialakított ökörszembarát ág- és kéregrakásokkal azonban jó eséllyel számíthatunk gyakoribb és hosszabb ideig tartó feltűnésére. Az etetőn egyaránt fogyaszthatja a napraforgómag- és cinkegolyó-törmeléket, az apró magvakat, de az almába is bele-belecsíphet, az itatón ihat és fürödhet is. 

 ÖRVÖS GALAMB
Kép
Bár ez a faj vonuló, az utóbbi években egyre gyakrabban találkozhatunk áttelelő vagy telelni hozzánk érkezett örvös galambokkal, különösen a lakott területeken. Ezek a példányok az etetőn is feltűnhetnek és a napraforgóból is csipegethetnek, de az is előfordulhat, hogy elsősorban az itatót látogatják.



NAGY FAKOPÁNCS
Kép
A balkáni fakopáncs mellett az etetők másik leggyakoribb harkályféle látogatója. Az etetőn egyaránt fogyaszthatja a napraforgót, a cinkegolyót (állati zsiradékot) és az almát, de az is előfordulhat, hogy az itató jelenti számára a legnagyobb vonzerőt. A hagyományos etetőkön általában ritkább vendég, "harkálykerti" megoldásokat alkalmazva viszont akár napi látogatónk is lehet.


HÁZI ROZSDAFARKÚ
Kép
 
A 2004/2005-ös téltől a leggyakoribb újabb áttelelő rovarevő énekes Magyarországon. Mivel a faj hazai állományának jelentős része épített környezetben él, az itthon telelő és ősszel hozzánk érkező egyedekre az etetőkön is számítani lehet. Itt egyaránt fogyaszthatják az apró magot, az almát és a cinkegolyót, a mag- és cinkegolyó-törmeléket, a fürtökben kihelyezett apró szemű vadszőlőt, de az is előfordulhat, hogy elsősorban az etető itatóját látogatja.


HÁZI VERÉB
Kép
 
A lakott területek és az etetők egyik leggyakoribb madara egyelőre, bár az épületek pótlólagos szigetelése és a résmentes építkezés helyenként már érezteti negatív hatását. A megszűnő fészkelőhelyek miatt az érintett településrészeken a házi verebek állománya jelentősen csökken(he)t vagy el is tűn(he)t.
 
A lakott területek és az etetők egyik leggyakoribb madara egyelőre, bár az épületek pótlólagos szigetelése és a résmentes építkezés helyenként már érezteti negatív hatását. A megszűnő fészkelőhelyek miatt az érintett településrészeken a házi verebek állománya jelentősen csökken(he)t vagy el is tűn(he)t. 


HÉJA
 
Kép

Az etetőn nyüzsgő madarak előbb-utóbb óhatatlanul odavonzzák szárnyas ragadozóikat is, melyek közül a településeken a héja - a karvaly után - a második leggyakoribb. A potenciális zsákmányállatok azonban korántsem védtelenek, éppen ezért értelmetlen és felesleges (ráadásul lehetetlen) is a héja elzavarásával foglalkoznunk!

Az etetők óránként két-három alkalommal is elnéptelenednek 10-15 percre, majd a madarak ismét megjelennek. Azzal, hogy rendszertelen időközben és csak rövid ideig tartózkodnak az etetőn, megnehezítik a ragadozók dolgát, akik emiatt nem szoknak oda. Ha ez idővel mégis megtörténik, a cinegék, verebek, pintyek és rigók akár hosszabb ideig (napokig) is távol maradhatnak az etetőhelytől, mindaddig, amíg a rájuk vadászók a gyakori eredménytelenség miatt nem kezdenek elmaradozni.

Ebben a viselkedésben az az igazán fantasztikus, hogy egymásra figyelve az etető minden madara betartja, alkalmazkodik hozzá

 



FENYŐRIGÓ
 
Kép
Tipikus inváziós madár hazánkban. Évekig csak kisebb csapatokat lehet látni belőlük, majd az egyik télen százezres tömegben jelenik meg Magyarországon
 
Kép
 

 Ilyenkor a településeken is lépten-nyomon látni, hallani gyakran lenyűgöző méretű csapataikat, amint a fő táplálékukat jelentő bogyós növényeket, mindenekelőtt az ostorfát és a borostyánt keresik.

Az etetőkre csak elvétve, akkor is az almáért szállnak le, az itatót viszont nagyobb valószínűséggel kereshetik fel.




FENYŐSZAJKÓ
 
Kép
Annak ellenére, hogy ez a madár csak kisszámú téli vendégként fordul elő hazánkban (bár inváziós években számuk jelentősen nagyobb), egy-egy kóborló példánya jó eséllyel jelenik meg olyan kertvárosi, települési etetőkön, melyek közelében mogyoróbokrok, dió- és törökmogyorófák nőnek. Rokonsága többi képviselőjéhez hasonlóan ugyanis különösen kedveli ezek termését. Az etetőn további vonzerőt jelenthet számára az alma és az állati zsiradék (faggyú, háj), illetve az itató ivó- és fürdővize. Ráadásul ott, ahol jól érzi magát, képes akár heteket-hónapokat is időzni, ezeken a helyeken, kis, néhány utcányi területen áttelelni.



 
 BALKÁNI GERLE
 
Kép
 
A lakott területek egyik leggyakoribb madaraként állandó és gyakori látogatója lehet az etetőknek. Fő elesége a napraforgó, amit gyors és folyamatos csipegető mozgással egészben nyel le. Sokat és gyakran iszik, ezért az etető itatóján is gyakran megfordul. Többnyire párosával jár, de akár 8-10 madár is vendégeskedhet egy időben az etetőn.
 


BARÁTCINEGE 

Kép 

Elsősorban a középhegységi erdők fészkelő madara, az őszi és téli kóborlási időszakban azonban az ország egész területén, a lakott területeken is elég gyakori, így az etetőkön is feltűnhet. A napraforgót, a cinkegolyót (állati zsiradékot) és az almát egyaránt fogyaszthatja, és az itatót is látogatja. Gyakran más cinegefajok képviselőivel együtt tűnik fel.

 



 BARÁTPOSZÁTA

Kép

 

 Ennek a hosszú távú, Afrika Szaharán túli területeire vonuló madárnak elvileg semmi keresnivalója télen Magyarországon. 2003/2004 telétől azonban rendszeresen találkozhatunk áttelelő példányaival, amik előszeretettel látogathatják az etetőket is.

Ráadásul itt nagyon ügyesen táplálkoznak: kolibrizve csipegetnek a cinkegolyóból, "kirágják" az alma belsejét és akár cinegéken ugrálva védelmezik a dióbelet 

A legfontosabb táplálékuk az etetőn az alma, de rájárnak a cinkegolyóra, a vajra és a dióbélre, illetve a magevők és a cinegék által képzett mNagyobb létszámú áttelelés esetén, illetve a kora tavaszi vonulási időszakban egyszerre akár több barátposzáta is vendégeskedhet az etetőn és az itatón. agtörmelékre is. Vízigényük is nagy, ezért feltűnésük esetén az etető itatóján is számíthatunk rájuk.



BÚBOS CINEGE

Kép

 

Elsősorban a hegy- és dombvidéki erdei- és lucfenyvesekben, valamint a Balaton déli partjának ültetett erdeifenyősávjában működő etetőknél számíthatunk a faj megjelenésére, de kóborló példányai, akár más cinegefajokkal vegyes csapatokban, az ország más pontjain, a lakott területeken is feltűnhetnek.

A napraforgót, a cinkegolyót (állati zsiradékot) és az almát egyaránt fogyaszthatja, és az itatót is látogathatja.



 FEKETE RIGÓ 

Kép

Az etetők egyik legismertebb, legkedveltebb és talán legjobban várt vendége. Hómentes időszakokban elsősorban az etető itatóját látogatja, az eleségkínálat akkor válik igazán vonzóvá számára, amikor tartósan hó fedi a talajt. Ilyenkor akár több példány, fekete tollú és sárga csőrű hímek és barnás színű tojók is az etetőn sürgölődhetnek.

Kép

Különösen kedveli az ágcsonkra szúrt és a talajra szórt almát, a napraforgót egészben nyeli le, de összeszedi az apró magot, a cinkegolyó- és a magtörmeléket is, illetve bele-belecsíp a kihelyezett vajtéglácskába is.

 



 FEKETE HARKÁLY

Kép

A lakott területeken is egyre gyakoribb, így a nagy, öreg fákkal tarkított kertvárosi környezetben, parkokban, erdőkben működő etetőkön is számíthatunk egy-egy kóborló példány megjelenésére. Itt egyaránt fogyaszthatja a napraforgót, a faggyút, a hájat, a cinkegolyót és az almát, de az is előfordulhat, hogy az itató jelenti számára a legnagyobb vonzerőt. Ott, ahol rendszeres fészkelő, "harkálykerti" megoldásokat alkalmazva akár gyakoribb látogatónk is lehet.



 ERDEI SZÜRKEBEGY

Kép

Életmódját, viselkedését és élőhelyigényét tekintve leginkább a vörösbegyhez hasonlítható. Bár Magyarországon ma még kis számban költ, a nyugat-európai tapasztalatok alapján - ahol a települési kertek és parkok egyik gyakori fészkelője - számíthatunk arra, hogy egyre gyakoribb lesz nálunk is. 

A rövid távú vonulás helyett itthon maradó vagy telelni hozzánk érkező madarak az etetőn is feltűnhetnek. Itt egyaránt fogyaszthatják az apró magot, az almát és a cinkegolyót, a mag- és cinkegolyó-törmeléket és az etető itatóján is számíthatunk rájuk.



 GYÖNGYBAGOLY

Kép

 Az éjszaka vadászó, jelentős részben a lakott területeken is élő és állandó baglyok számára az etetők napraforgó kínálatára és maghulladékára járó vagy a talajetetővel kombinált bagolyetető egérvárakban élő kisrágcsálók, elsősorban a házi egér és az erdeiegér-fajok jelentik azt a vonzerőt, ami miatt akár rendszeresen is felkereshetik az etetőket. Ezt mi éjjellátó kameracsapda nélkül természetesen nem látjuk, de egy-egy elhullajtott toll árulkodójuk lehet



 HAMVAS KÜLLŐ

Kép

Bár a zöld küllőnél jóval ritkább, a nyílt gyepekkel tarkított öreg, elegyes erdőkben, parkokban és akár az idős fákkal rendelkező kertvárosi környezetben működő etetőkön is számíthatunk egy-egy példány látogatására, különösen akkor, ha "harkálykerti" megoldásokat is alkalmazunk. Az etetőn egyaránt fogyaszthatja a napraforgót, a faggyút, a hájat, a cinkegolyót és az almát, de az is előfordulhat, hogy az itató jelenti számára a legnagyobb vonzerőt.



  KARVALY

Kép

Az etetőn nyüzsgő madarak előbb-utóbb óhatatlanul odavonzzák szárnyas ragadozóikat is, melyek közül a településeken a karvaly a leggyakoribb. A potenciális zsákmányállatok azonban korántsem védtelenek, éppen ezért értelmetlen és felesleges (ráadásul lehetetlen) is a karvaly elzavarásával foglalkoznunk!

Az etetők óránként két-három alkalommal is elnéptelenednek 10-15 percre, majd a madarak ismét megjelennek. Azzal, hogy rendszertelen időközben és csak rövid ideig tartózkodnak az etetőn, megnehezítik a ragadozók dolgát, akik emiatt nem szoknak oda. Ha ez idővel mégis megtörténik, a cinegék, verebek, pintyek és rigók akár hosszabb ideig (napokig) is távol maradhatnak az etetőhelytől, mindaddig, amíg a rájuk vadászók a gyakori eredménytelenség miatt nem kezdenek elmaradozni. Ebben a viselkedésben az az igazán fantasztikus, hogy egymásra figyelve az etető minden madara betartja, alkalmazkodik hozzá.



 KÉK CINEGE

Kép

A széncinege után a második leggyakoribb fészkelő cinegénk. Az őszi és téli kóborlási időszakban kimondottan gyakori a lakott területeken is, általában más cinegefajok képviselőivel együtt tűnik fel. Az etetők egyik állandó látogatója, a napraforgót, a cinkegolyót (állati zsiradékot), az almát egyaránt fogyasztja, és az itatón is gyakran látható.



Forrás: http://www.mme.hu/




Hasznos oldalak

És itt bemutatkozom
Kép
Kép


Megtalálsz a FACEBOOKON



Kép


Kép


Kép



Kép


 Kép
Geocaching.hu 


Kép


Kép



Kép
Kép