Állatvilág

Kép

Kép


Kép


Bejelentés madarak ellen elkövetett bűncselekményekről
Kép


Kép

Kép

Kép



Kép

Kép


Kép

Kép



A gyurgyalag hazánk madárfaunájának egyik legszínpompásabb madara. A faj nem csak trópusi színeivel kapcsolódik a melegebb éghajlathoz, hanem hosszú távú vonulóként a telet Afrikában tölti, költeni csak a legmelegebb hónapokra jön hozzánk. Májusban érkezik és szeptember végére már el is hagyja a Kárpát-medencét. Méhészmadárnak is hívják, mivel darazsak, lepkék és egyéb repülő rovarok mellett méheket is fogyaszt. A házi méh ugyanakkor csak kis részét képezi a táplálékának, melyet leginkább csak hűvös időben fogyaszt.

Kép

Az "Év madara" program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van. A MME májusban zárult szavazása alapján a 2013 év madara a gyurgyalag (Merops apiaster). A gyurgyalag fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi értéke 100.000 Ft. Az év madara kampányhoz kapcsolódva gyurgyalag-felmérést szervezünk, amely a jelenlegi  országos állomány megismerését, illetve a veszélyeztető tényezők pontos felmérését célozza meg.

Állomány
A gyurgyalag állománya az 1998 óta végzett célzott felmérések adatai alapján 20-30 ezer pár közé tehető és ebben az időszakban mérsékelten csökkenő tendenciát mutat. Régebben az állományt jelentősen kisebbre - néhány ezer párra - becsülték, de jellemzőek voltak akár több száz páros nagyobb költőtelepei. Ma az állomány legnagyobb része 20 pár alatti telepeken költ.

Költés
A gyurgyalag partfalba vájt üregben fészkel, de ritkán előfordul, hogy rövidfüves területen a földbe ássák üregüket. A költőkamra egy 100-200 cm hosszú folyosó végén található kiszélesedés. A fészekalj 6-7 tojásból áll. Tojásait 1-5 naponként rakja le, kotlását már a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi, ezért a fiókák eltérő fejlettségűek és ennek megfelelően nem egyszerre repülnek ki. A kotlási idő 20-22 nap, míg a fiókák kb. 30 nap alatt érik el röpképességüket. A kotlásban és a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz. 


A fajt veszélyeztető tényezők legtöbbje a költéshez kapcsolódik: 

Fészkelőhely és a fészektelep megsemmisítése
Annak ellenére, hogy a gyurgyalag fokozottan védett madár, fészektelepeit vagy egyes fészkeit gyakran barbár módon szándékosan megsemmisítik. Ennek leggyakoribb módja a bejárati nyílások eltömése, gyakran akkor, amikor a szülő madarak is bent vannak. Az eltömést legtöbbször ronggyal végzik, de előfordul, hogy szájával a lyuk felé nyíló üveget helyeznek a bejáratba, vagy hosszabb karót dugnak az alagútba. Ilyen esetekben a fiókák mindig, esetenként pedig a szülők is elpusztulnak. Olyan eset is előfordul, amikor a bejárati nyílásba éjszaka meggyújtott kénrudat tesznek, aminek füstje szintén elpusztítja a madarakat. Megesik, hogy szándékosan tönkreteszik a fészkes partfalat. Utóbbi azonban többnyire nem a gyurgyalag ellen irányuló szándékos pusztítás miatt következik be, hanem hanyagságból, nemtörődömségből. Előfordul ugyanis, hogy a homokbányákban azért semmisülnek meg fészkek, mert anyagnyerési céllal lefejtik a falat. Ezt azonban szinte minden esetben tehetnék néhány méterrel távolabb, és ez nem járna a fészkek pusztulásával. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a fészkelőhelyül szolgáló homokbányát kommunális hulladékkal vagy hígtrágyával töltik fel, és ezzel megsemmisítik az élőhelyet.

Táplálkozás
A fajjal kapcsolatos konfliktusok leginkább a táplálkozásával kapcsolatosak. Étrendjében legnagyobb részt repülő rovarok találhatóak, melyben a darazsak, lepkék, szitakötők mellett, a házi méh is szerepel.  Sajnos a méhészek az 1980-90-es évekig komoly kártevőnek tekintették a gyurgyalagokat. Azonban tudományos vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a házi méh csak kis részét teszi ki a gyurgyalag táplálékának és rátája elsősorban hűvös időszakokban növekszik meg.  Aránya meg sem közelíti a közhiedelem szerinti mértéket. A táplálékpreferencia vizsgálatok  eredményeinek közzététele és az azokon alapuló felvilágosító tevékenység hatásaként szerencsére ma már egyre kevésbé jellemző, hogy a méhészek pusztítják a gyurgyalagokat. A konfliktus hatékony kezeléséhez azonban a gyurgyalag táplálkozási szokásainak további vizsgálataira volna szükség és mindezek mellett fejleszteni kell a természetvédő és méhésztársadalom közötti párbeszédet a madarak, illetve a méhek védelme érdekében.


A mezőgazdaságban használt vegyszerek és módszerek különösen az ún. kontakt hatású rovarölőszerekkel történő permetezések a repülő rovarokra jelentős veszélyt jelentenek beleértve a házi méheket is. Közös fellépés szükséges a legveszélyesebb szerek és módszerek feltárásához és ezek használatával kapcsolatos további szigorítások kezdeményezéséhez. Úgy gondoljuk, hogy mint oly sok más esetben a biodiverzitás védelme hosszútávon az ebből élő méhészek számára is nagyobb hasznot hajt, mint a rövidtávú tüneti kezelések.

 

Forrás: Magyar Madártani Egyesület


 

 

 

 

 

 

 

 

 





Hasznos oldalak

És itt bemutatkozom
Kép
Kép


Megtalálsz a FACEBOOKON



Kép


Kép


Kép



Kép


 Kép
Geocaching.hu 


Kép


Kép



Kép
Kép